[70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
Néztem a plafont közbe megtudtam hogy Nano is a fiúkat szereti. Zavartan rápislogtam majd figyeltem ahogy a falnak húzodva elővesz egy csokit és azt kezdi majszolgatni. A csoki láttán felcsillant a szemem. Fincsi édesség gyeree a papához. Próbáltam nem lerohanni a fiút ahogy ő eszi az édességet. Majd a mondani valójára felkapom a fejem. Majd elgondolkozok ezen. Mivel én sose voltam a suliba ezt nem tudtam. De elhittem neki hiszen ő régóta ide jár. - Hmm...nem vagyok meglepve...- Mondtam halkan majd felültem az ágyra, majd kicsit közelebb hajoltam hozzá, de tényleg csak egy kicsit. Majd csillogó szemekkel ránézek. - Ugye, van még csokid? Ha igen, kaphatok egyet? - Néztem rá nagy szemekkel. Na igen édességért bármit.
|
- Csak érdekel. De ha nem akarsz, nem kell válaszolni... - Vonok vállat, majd ledobom magam az ágyra. Huh. A választ megkapva viszont ránézek, kissé mosolyogva.
- Ennek örülök. Mert... én is. Mármint... - Nem, végül is ennyit akarok mondani. Elgondolkodok, majd magamhoz veszek egy csokit a táskámból, majd a falhoz húzódok. Kibontom, majd enni kezdem.
- Bár az az érzésem, aki a suliban jár, általában meleg... elég ránézni néhány emberre, meg lehet mondani, hogy az. Szerintem. - Rágcsálom a csokit, úgy nézem Kano-t.
|
Amint beléptem a szobába, leültem az ágyra és kifújtam magam. Lefárasztott ez a kis sèta pedig alig csináltunk valamit. De a fiú kérdése nem kicsit lep meg. - Heh? Ez meg honnan jött hirtelen? - Néztem rá meglepetten és kissé ertetlenül. De elkezdtem gondolkozni hogy mit is válaszoljak. Ezzel a kérdéssel eléggé zavarba hozott, ezért szépen elpillantottam. - A fiúkat szeretem..- Választ adtam a kérdésére. Majd kicsit visszapillantottam rá. Láttam hogy ő is zavarban van. Nem szóltam semmit inkább hátradőltem az ágyon és a plafont bábultam.
|
Nem is tudom, a szállodában valahogy nyugisabb a környezet. Biccentek a szavakra, majd ahogy visszaérünk, ajtót nyitok és belépkedek.
- Szabad kérdeznem valamit? - Nézek rá kíváncsian, majd folytatom is. - A fiúkkal hogy állsz? - Csak úgy érzem, jó tudni. Ha esetleg a későbbiekben megtetszene, vagy ilyesmi... bár még sosem voltam együtt senkivel, legalábbis nem "úgy". A gondolatba egyelőre még belepirulok. Khm.
|
Csendben vártam a fiú válaszát,, majd amikor mondta hogy menne a szállóba csak bólintottam egyet. Csak nem értettem így hirtelen hogy akkor minek akart ide jönni. De mindegy..ő a főnök ő irányít szóval beleegyeztem. Elindultam utánna visszafele a szállóba. Majd mikor megszólalt ránéztem. - Rendben ha van kedve hozzá..- Szólaltam meg halkan. 10 perc múlva vissza is értünk a szállóba, majd a fiú amint kinyitotta az ajtót bejebb mentünk a szobába.
|
- Ühm, hát... lehet. - Nem is feszegetem tovább a témát, inkább biccentek neki. A szavaira meg megállok inkább.
- Nem tudom, én visszamennék inkább a szállásra. - Valahogy semmi kedvem mászkálni, amúgy sem tudom, hova mehetnénk. Így ha Kano nem állít meg, akkor elindulok visszafelé inkább. A csillagszórót nézegetem a kezemben.
- Este mondjuk visszajöhetünk, ha gondolod. És akkor felhasználhatjuk a csillagszórókat. - Nézek rá, majd rá is mosolygok.
|
- Hát kitudja lehet, hogy legbelül egy veszett macska. - Mondtam halkan. - De ne is beszéljünk róla én valahogy nem akarok vele kijönni. - Szólaltam meg ismét majd a fiúra néztem. - Igen a tiéd, a pénzt meg tarsd csak meg vedd ajándéknak. - Mondtam neki egy igen apró mosolyal majd elindultunk ismét. Én csak néztem a kirakatokat a standoknál miközbe sétáltunk erre-arra. Majd a fiúra pillantottam .- Ha akarod elmehetünk a parta ahol az utca vége van. - Szólaltam meg.
|
A kérdésemre ugyan nem válaszolt, de elkezdett mesélni. Érdeklődve figyelem, majd összehúzom kicsit a szemem. Neko ennyire nem normális lenne? De velem akkor miért volt olyan kedves? Tény, már az első pillanatban körül lengte valami furcsa aura, de aztán... végül is egész normális volt. Hümmentek, majd a fiúra nézek ismét.
- Ez érdekes. Velem tényleg nem volt ilyen Neko... azt a másik srácot meg nem ismerem. Mármint Hinatát... - Vonok vállat, aztán meglepődök, hogy kapok egy csillagszórót.
- Huh, az enyém? Kifizessem? - Nézek rá egy visszafogott mosollyal. Aztán ha kell, odaadom neki az árát, ha nem, akkor tovább indulok. - Este kéne valahol csillagszórózni... akkor látványos. - Most még csak délelőtt van, szóval még messze az este.
|
Odalépkedtem én is a standhoz majd nézelődni kezdtem. Majd a fiú mondani valójára ránéztem. - Szerintem elmentek otthonról neki...amúgy meg nem tudom mért akart velem harcolni, de nekem semmi kedvem se volt hozzá..- Azzal pillantok is vissza a kínálathoz. Majd gondolkozni kezdek. - Volt még velünk egy Hinata nevű fiú is..ő csöndes volt, mindig zavarba jött ha Neko rámászott éppen. Utánnam jöttek és mikor Neko egy idióta fogadást tett fel Hinata szépen felemelte a hangját..ami a fülünknek elég nagy kárt tett, főleg Nekonak. Így ő rámorgott én pedig sikeresen megszöktem tőlük..és így találkoztam veled..- Meséltem el hogy mi volt, majd végül vettem két csillagszórot, és az egyiket a fiúnak adtam.
|
Meglepődök. Szóval tényleg találkozott vele...
- Eh? Miért akart harcolni veled? Az agyára ment valami? Velem... egész rendes volt. Kicsit fura, de... engem nem bántott és nem is akart. - Félrepillantok, majd elnézek a tüzijátékos stand felé. Ekkor kapok a kérdést is. A fiúra nézek.
- Ühhü. Vegyünk? - Vagy...? Nem is tudom. Tüzeskedni annyira nem szeretek, kicsit félek a tűztől. Azért közelebb lépkedek a standhoz, legalább az árakat megnézni, hogy mi mennyi.
- És... hogy sikerült leráznod Nekot? Nem olyannak ismertem meg, aki hamar feladja, amit a fejébe vesz. - Térek vissza az előző témához.
|
És felhozza...remek nagyot sóhajtok majd mikor elindult utánna nézek. Majd elköszönök az idős nénitől, aztán végül én is beérem a fiút. - Az őrült macska? Aha..tudom ki az..tegnap az erdőben harcolni akart velem. Ki akarta provokálni..- Mondtam miközbe máshova pillantottam. Túl unalmasnak tartom a harcot ahhoz hogy bárkinek is neki essek. Hülye leszek minden ok nékül támadni. Később megláttam egy tüzijátékkokal teli standot. Visszapillantottam a fiúra. - Szereted a tűzi játékot? - Kérdeztem meg.
|
A válaszára csak elmosolyodok, majd visszarakom a maszkot a helyére.
- Örülök, hogy tetszik, de... nem veszem meg ettől függetlenül. Jelenleg a macskákról csak egy ismerősöm ugrik be. - Elgondolkozok, majd a fiúra nézek. - Talán te is találkozhattál vele már... Neko a neve. - A teljes nevét nem is tudom. Na mindegy. Tovább indulok, ha nem bánja és közben zsebre dugom a kezeimet is.
|
Nézem a fiút ahogy a kínálatra ér a tekintette. Majd végül előkap egyet ami macskafüles volt. Azthittem valami mást kap elő és ne; egy örült macska eszembejutni. De inkább elhesegettem a gondolatott és a fiúra néztem aki felvette a maszkot. Végül bólintottam egyet.- Igen, szerintem is illik hozzád..- Válaszoltam egy igen apró mosoly keretében.
|
A kérdésére elgondolkozok, majd a fiúra nézek. Hát, nem is tudom. Rávágnám, hogy "nem", de ahogy visszanézek a kínálatra, kiszúrok egyet. Megfogom, majd mutatom a fiúnak. Macska pofis maszk~
- Ez illene hozzám szerinted? - Mosolygok rá aranyosan, majd fel is veszem, úgy várom a válaszát. Bár a macskákról automatikusan Neko ugrik be. Őt is elég rég láttam, hm. Remélem, minden oké vele. A fiút lesem a maszk mögül, kíváncsian.
|
Talán 3 maszkot próbáltam csak fel. A harmadik maszknál a fiú közelebb lép amit ő nem látott de kicsit meglepődtem. Majd mikor megszólalt levettem egy kicsit a maszkot és úgy kukucskáltam kifele. Egy ideig csöndben voltam amíg a kezébe vett egy maszkot. Majd én is visszaraktam ami a kezembe volt. - Te nem próbálsz fel egyet? Biztos neked van olyan ami jól áll neked és kifejez...én szeretem a maszkokat..sokan nem gondolják de meglehet állapítani milyenek az emberek..valójában. - Szólaltam meg.
|
Ahogy elkezd húzni, kíváncsian kezdem figyelni, majd kiszúrom, hova is tartunk. Ó, maszkok?
- Nem zavar, Kano... - Mosolygok rá, majd figyelem, ahogy felpróbálja azokat a maszkokat. Az egyiknél közelebb lépek.
- Ez jól áll neked. - Nézek rá, majd megfogok én is egy maszkot. Csak megnézegetem a kezemben, majd visszarakom. Néha mondjuk jól jönne egy ilyesmi álarc, de ez nem az a pillanat.
|
Csendben vártam a fiú válaszára, aztán érdeklődve figyeltem ahogy a földre pillant. nagy szemekkel pislogtam rá és figyeltem ahogy egyrejobban zavarba jön. De erre nem tudtam mit mondani...azért mégis csak aranyos volt. Végül bólintottam egyett halvány mosolyal majd megindultunk valamerre. Később megláttunk egy maszkokkal teli standot. Sose próbáltam fel ilyet..ezért úgy gondoltam hogy felpróbálok egyet. Finoman megfogtam a fiú ingjét majd a standhoz kezdtem el húzni..- Csak felpróbálok egyett..szóval neharagudj meg érte..- Nézek rá miközbe elmagyarázom mért is húztam ide, hiszen látszott rajta hogy értetlenül nézett rám. Egy idős hölgy vezette és megengedte hogy felpróbálhassak néhányan. Nézelődtem a maszkok közül.
|
A mosolyt tényleg nem látom, mert nem figyelek rá. De a szavaira lassan odanézek rá.
- N-nem foglak elzavarni. Eddig sem akartalak. - Az más kérdés, hogy az ő részéről egész más dolgok jöttek és jönnek le. Nem akarok én senkire sem ráakaszkodni...! A kérdésére odanézek, majd a földre.
- Ühm, hát nekem mindegy... mármint, nem is nagyon tudom, mik vannak itt. Szerintem csak járjunk körbe mindent, aztán valami csak megfog, nem? - Mosolygok rá zavartan, majd röviden fel is nevetek. Néha idiótán tudok viselkedni.
|
Leengedtem a kezem és azt is a kabátzsebembe raktam. Majd fiúra pillantottam.. A kérdésén kicsit meglepődtem, majd máshova pillantottam hirtelen. Majd a csodás fákat figyeltem mintha az nagyon érdekes lenne. - Hmm...igen..ha úgy adódna. De csak amíg esetleg el nem zavarsz..- Pillantottam rá, egy kisebb mosolyal, bár ezt ő nem látta mert előre nézett. Majd én is előre pillantottam. " Kicsit azért félek, hogy apám és az emberei ránk találnak.." Ahogy erre gondoltam kicsit felhúztam magam de ezt nem mutattam ki. Párc perc után elérkeztünk a fesztivál utcákba.-Mit akarsz először megnézni? - Néztem rá.
|
Kicsit meglepődök a szavaira, majd a fegyver láttán.
- Ühm... - Kicsit figyelem, majd félrenézek. - Oké, értem. - A vigyora mondjuk meglep, de legalább jó a kedve, nem? Lassan visszanézek rá és halványan elmosolyodok.
- Engem is megvédenél egyébként...? Ha úgy adódna... - Azért ezt jobb előre letisztázni. Mert hát még nem vagyunk olyan jóban még... és ki tudja, Kano engedi-e, hogy legyünk. Ezen el is merengek, majd előrepillantok inkább, nehogy elessek.
|
[70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
