[16-1]
Mikor a birtokról kérdezett, egy pillanatra ránéztem aztán pedig ismét vissza. - Az nem lényeges.. - Motyogtam halkan egy halván mosolyal.
Aztán végighallgattam őt, hamar végzett a mondanivalójával. Megittam a cappuchinot, majd hívtam a pincért, hogy fizetek. Amint ez meg volt, felálltam. - Van kedved vissza jönni velem a kollégiumba? - Néztem rá, egy kisebb halvány mosoly kiséretében.
|
Érdeklődve hallgattam a fiút, majd oldalra döntöttem a fejem.
- Hm? Miféle birtokon?
Persze a visszadobott kérdésre is reagálok.
- Én... csak kicsit ki akartam kapcsolni az agyam. Sétáltam, meg ilyesmi, aztán bejöttem ide.
Azt nem tettem hozzá, hogy társaságom az utóbbi időben nemigen van. Az öcsém nem foglalkozik velem, barátaim meg... nem igazán vannak. Szomorú vagy sem, de ez a helyzet. Az órámra néztem. Azon gondolkodtam, lassan indulnom kéne vissza.
|
Zavaromban azt sem tudtam hogy mit tegyek. Csak akkor tértem vissza amikor a fejemet ért. Nagy pislogó szemekkel bámultam rá. Nem elég leégni de még kínosan is éreztem magam...nem baj majd ezen is tudok javítani. A kérdésére rá pillantottam majd vissza a poharamra. - Régen voltam már itt.. már mint a városban...kb pár héttel ez előtt egy birtokon éltem..Na és te?- Néztem rá újból .
|
- Köszönöm. - A dicséret mindig jól esik egy magamfajtának... ahogy elkezdett szabadkozni meglepve pislogtam rá, majd a fejére tettem a kezem.
- Nyugi. Nincs okom haragudni rád. - Azzal visszahúztam a kezem. Ha nem bánta, akkor a füzetet is visszavettem és elraktam végül. Még... van egy pár dal, amit Róla írtam. Lehet, ki kéne őket tépnem és elégetnem, hátha az érzéseim is elégnek vele együtt. Merengtem magamban, majd a kezembe vettem a kávét.
- Amúgy... hogy hogy itt vagy, csak így... egyedül?
Pillantottam vissza a fiúra érdeklődve.
|
Először csak nagyokat néztem hogy miről is van szó de aztán rájöttem amikor mondta a dalait...nos igen. Bólogattam egyet, amíg belekortyoltam a kávémba. - Igen...mindig is jó dalokat írtál a közönségnek. - Jegyeztem meg neki amíg a pohárral nem kezdtem el játszani. Csendben figyeltem amikor a dal címén gondolkozott. - Vélgülis illik a dalszöveghez...kissé borús mégis romantikus..- Motyogtam az orrom alatt de aztán a fejemhez kaptam majd megráztam a fejem..- Ne haragudj...nem akartam a....a te döntésed...izé...sajnálom..- Hadartam össze-vissza. Valahogy mindig ez van. Sóhajtottam egyet hátha megnyugszom.
|
Jól estek a szavai. Kicsit méregettem a fiút, majd félrenéztem.
- Kösz. Követed a... zenei munkásságom?
Mármint, csak akkor mondhatja, hogy nem csalódott bennem. Gondolom. Jól esett, hogy vannak még rajongóim... bár, azok mindig lesznek. Értük érdemes élni, azt hiszem. Visszapillantottam rá egy sóhajjal.
- A címén gondolkodtam nem rég... de nem jut jobb az eszembe a "Júniusi eső"nél. Az olyan... sejtelmes... meg... ilyesmi. Talán jó lenne rá...
Magyaráztam, de kissé zavartan félrenéztem végül.
|
Amikor oda adta a füzetet bele lapozgattam..mindig is jó számokat írt.Bele néztem az utolsónak írt dalba. Közbe bele gondoltam mennyire is fájhat neki ez az egész.. - Nagyon jó lett..bár nem csalódtam benned..- Ejtettem egy kis mosolyt.
|
- Értem. Nem baj, nem érdekes.... - Hogy honnan tudja. Jó, persze, zavar... Őt sem akarom bajba keverni. A kérdésre rápillantok.
- Hogy ez...?
Mutatom a füzetet, mert még csak félig raktam el.
- Dalszövegek vannak benne... érdekel?
Ha érdekelte, akkor odanyújtottam neki. Közben magyaráztam is még hozzá.
- A legutolsó a... legújabb szerzeményem.
|
Meglepőden néztem rá amikor mondta hogy már nincsenek együtt.. de a kérdésére nem tudtam hirtelen mit válaszolni..ugyan is nem emlékeztem rá..- Sajnálom..de már nem tudom..talán a folyosón mondogatta egy pár emberke.. - Próbáltam emlékezni rá. Láttam hogy a füzetét el rakta a táskájába. - Az milyen füzet volt? - Pislogtam rá nagy szemekkel.
|
A válaszra elhúztam a szám. Ezek szerint ő is szarul járt... "Üdv a klubban!" Mondhatnám neki, de neem.... nem vagyok bunkó és nem akarom lelombozni sem. A továbbiakra viszont, mint akit tarkón vágtak.
- H-hogy? Nem... hazugság. Már nincs senkim, kidobtak... vagyis együtt se voltunk... azzal az illetővel...
Morgom kissé rosszkedvűen, majd a kávémba kortyolok. Azért én se vagyok normális, hogy este kávézom. Mindegy. Inkább innom kéne valahol. Jesszus. Elrakom a füzetem a táskába, majd a fiúra nézek.
- Kitől hallottad mellesleg...?
|
Ahogy így végig gondolom...igen..valóban érdekes találkozó volt. A kérdésére felkaptam a fejem..- Nem..semmi.. - Viszont a másik kérdésre nem nagyon tudtam mit válaszolni..- Ehm..volt egy kapcsolatom..de annak már szerintem vége.. - Néztem rá..de nem bírtam ki..nem tudtam a szemébe nézni..valahogy nem ment. Vissza kaptam a fejem és végül rendeltem egy cappuchinot. Amit a pincér hamarosan ki is hozott. - Na és veled miújság...? hallottam hogy van valakid.. - Kérdeztem meg halkan.
|
Egy félmosollyal biccentettem, majd leültem hozzá. Pontosabban mellé. Lepakoltam a kávémat és a füzetemet is, majd ránéztem. Láttam, hogy zavarban van, bár nem értettem, miért.
- Rég? Hát igen... az is egy érdekes találka volt.
Motyogtam, majd a kávés poharam oldalát kezdtem kocogtatni az ujjammal.
- Történt veled valami izgalmas azóta? Pasik, csajok, ilyesmi?
Tettem hozzá a másik kérdést már egy vigyorral.
|
Hirtelen egy hangot halottam meg..ijedtemben majdnem elejtettem az étlapot de sikerült megfognom...épp időben..Felpillantottam majd majd egy kicsit kikerekedett szemmel pislogtam rég nem látott emberkére..- So..Soraru...- Hadartam egy kicsit, ahogy eszembe jutott hogy milyen régen nem láttam.- I..igen..nyugodtan. - Néztem el majd visszatértem az étlapra, nehogy lássa rajtam hogy zavarban vagyok...miket beszélek?! Úgy nézek ki mint egy paradicsom. - Nagyon rég nem láttalak... - Szólaltam meg végül. Azthiszem amióta a nyaralásra kellett menünk.
|
Jó pár perc eltelt, mire felnéztem a dalszövegből és a kávémból. És az első, akit kiszúrtam, az Hoshiro volt... emlékszem rá. Idekerülésem első napjaiban találkoztam vele és ... még meg is csókoltam. Félrepillantottam, majd vissza rá. Azon gondolkodtam, átülök hozzá kicsit beszélgetni vagy ilyesmi. Barátilag... Összehajtottam a füzetet, fogtam a kávét és elindultam felé. Félúton majdnem visszafordultam, azon agyalva, hogy felesleges ez az egész, de... végül odamentem hozzá.
- Hello, Hoshiro... leülhetek hozzád?
Kérdeztem egy apró mosollyal az arcomon.
|
Unalmamban sétálgattam a városba. Jót tett nekem egy kis levegő, már nem is tudom hogy mióta vagyok itt kint. Le szállt az éjszaka is és a levegő is lehüllt egy kicsit. Ez az időjárás kicsit furcsa mostanában. Megálltam egy kis kávézó előtt. Nyugodtnak tűnt, ezért beléptem. és a pillanat..amikor mindenki téged néz felbecsülhetetlen..A sálamat gyorsan az arcomhoz kaptam és elindultam keresni valami üres asztalt. Elég zsufolt egy hely..nagy nehezen sikerült találnom egy helyet. Amint leültem elkezdtem az étlapot nézegetni.
|
Rengeteg idő telt el és még mindig képtelen voltam kiverni a fejemből Őt. Pedig csak egy kaland volt, számára... biztosan. Én meg... itt szenvedek, miközben ő már rég visszamászott a párja karjaiba. Pff. Utálom a kalandokat. Komolyan. Én már többre vágynék. Egy komolyabb kapcsolatra... de ez úgy tűnik, sosem jön el. A kávézóban ücsörgök, már az egyik asztanál ülve. Kavargatom a poharam tartalmát, bámulva magam elé. Aztán eszembe jut, hogy elhoztam magammal a dalszöveges füzetem, így előszedem, kinyitom. Átfutom a legújabb dalt, amit írtam:
„Ha megkérdezték volna, mikor lettem szerelmes, azt mondtam volna, hogy azon a napon, mikor a lenyugvó nap sugara megcsillant az ajkadon. Emlékszem, úgy éreztem, mintha sírnék. Bár hosszú volt az út, és sokáig magányosnak érezted magad miattam, végre itt vagyok, hogy kifejezzem az érzéseimet. Végre itt vagyok, hogy neked adjam. Olyan volt, mint a kellemes júniusi eső. A vállamra hullik, majd a szívedre.”
Már a fejemben cseng a dallam is, amit hozzá képzeltem, meg a hangszerelés, minden... a címét nem találtam még ki, de most nincs is agyam hozzá.
- Hmm... .... - A kávémra pillantok, majd a kezembe veszem és kortyolok belőle. Nagyon fel sem nézek, kizárom a körülöttem levőket a kis világomból.
|
[16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
