Név: Usa Ginta (Usagi)
Kor: 20 év
Beállítottság: Uke
Különleges képesség: Teleport kapu: Képes kapukat nyitni amik egyik helyről a másikra visznek, de csak egy bizonyos méterig, és csak egy irányú kapuk, visszafelé már nem működik és nem is megy olyan messze, maximum csak egy háznyi ugrást tud létrehozni.
Külső jellemzők: Gyakran használják az emberek valakire, hogy olyan mint egy földre szállt angyal, holott valójában még soha sem láthattak angyalt, vagy ha igen akkor nem tudták, hogy azt látnak. Mindenesetre ha Usagi esetéből indulunk ki, akkor ő lehet az a személy aki leginkább hasonlít a mennyek őrzőire. A kicsiny fiú közel sem látszik nagykorúnak, de még tizenhat évesnek is alig, pedig valójában már húsz éves. Hogy ez előny vagy sem még ő sem tudja. Magassága, épphogy súrolja a 160 centimétert, ami valljuk be őszintén édes kevés egy férfinak. Hogy tovább fokozza cuki faktorunkat egy igencsak törékeny alkatú testtel áldotta meg a sors, amin itt-ott elvétve lehet felfedezni az izmok legkisebb jeleit...se. Arca finom,  feminin vonásokkal rendelkezik, amin drágakőként ragyognak hatalmas, tengerzöld szemei, mint a legfinomabban csiszolt és legértékesebb drágakövek két példánya, körülöttük dús szempillákkal csipkézve. Hullámos, aranyszőke, rakoncátlan, gyakran kócos fürtjei koronázzák meg hófehér, már-már túl tökéletes porcelán bőrét arcán, melyet időnként enyhe pír színesít. Pisze orr, puha ajkak, melyekre ha kiül a halvány mosoly, mintha az ég harangjai zúgnának. Egy ilyen tökéletesen ártatlan látványhoz nem túlzottan illene a bőrkabát és az acélbetétes bakancs, ám Usagit nem is lehet bennük soha látni. Mindig egyszerűen, mégis elegánsan és ízlésesen öltözik. Nyakában mindig ott csillog egy medál, amit még bátyja adott neki, és amit soha, semmilyen körülmények közepette nem hajlandó levetni.
Személyiség: Ha valakiről azt mondhatod jószívű, ha valakiről állíthatod nagylelkű, ha valakire ráillik ártatlan, ha valakire egy szó van angyal, akkor az nem lehet más mint Usa Ginta. Ez a fiú...férfi nem játssza meg magát, nem tesz úgy mintha segíteni akarnak holott semmi kedve hozzá, nem erről szó sincs. Ő mindig, mindenkor őszintén cselekszik és támogat bárkit, akinek szüksége van rá. Ez nem azt jelenti, hogy naiv és kihasználható, hiszen nem ostoba, pontosan tudja, ha valaki önző célokból kéri, hogy pártolja, segítse és ilyenkor bizony megmondja, hogy ne haragudjon de nem teheti. Usagi igyekszik mindig a legjobb oldalát mutatni mások felé és az élet jó oldalát nézni. Szinte töretlen jókedvvel veti bele magát az élet dzsungelébe és vágja rajta keresztül magát, bér ez nem a legjobb szófordulat, hiszen az indák utat engedve neki hagyják had járjon, szárnyaljon.Ártatlan természete van, a legtöbb perverz vicc, vagy kacér pillantás le sem esik neki és csak néz, hogy most mi történt, nem értve, miért nevet rajta kívül mindenki, vagy miért hajtogatják, hogy jaj de kis aranyos.
Persze nála is előfordul, hogy eltörik a mécses és úgy érzi kész, vége van, nincs tovább. Ekkor enyhén depresszív állapotba kerül és bezárkózva szobájába gubbaszt a sötétben, míg nem lassan túl teszi magát az eseményeken és újult erővel talpra áll. 
Egyéb felszerelés: bátyjától kapott nyaklánca mindig ott fityeg nyakában
Történet: Több mint húsz éve telt el azóta a fagyos éjszaka óta, mikor is a tavasz derekán, mindenki legnagyobb meglepetésére fél méter hó esett. Ám a Ginta család életében nem ez volt a legváratlanabb esemény, hanem a kis Usa megszületése, aki két hónapra előre született, teljesen váratlanul, alig egy kiló harminc dekásan, szinte alig pihegő mellkassal, a túlélésért küzdve, apró, ökölbe szorított kezecskékkel. A família minden tőlük telhetőt megtett, hogy megmentsék életét, első dolguk volt hívni a mentőket, ám azok a rengeteg hó miatt nem tudtak kiszállni hozzájuk, csak telefonos utasításokat tudtak adni, ám mindenki igyekezetének ellenére április huszonnegyedikén éjfélkor, a piciny élet szíve nem lüktetett tovább, apró, résnyire nyitott ajkai között nem járt tovább a levegő. Gyász borult mindenki szívére, az arcokat könnyfolyók redőzték, egyedül Kei a legidősebb fiú nem adta fel a reményt és próbálta visszahozni öccsét az életbe. Nem véletlenül készült az orvosi egyetemre, hiszen próbálkozásai sikerrel jártak amikor a gyermek felsírt. Ez volt Usagi életének első megpróbáltatása, de nem az utolsó.
Ezután a fiú, bár egészsége nem volt tökéletes, és asztmás lett, illetve nagyon gyenge immunrendszerre tett szert, azért boldogan nevelkedett, cseperedett és igyekezett teljes életet élni. Bátyjával erős kötelék alakult ki köztük és ő állt hozzá legközelebb. Kei mindig vigyázott Usagira, cserébe a fiútól több szeretet kapott mint az összes többi embertől együtt véve valaha is.
Usagi tizenkilenc éves koráig nem is volt semmi baj, ám ekkor Kei-niinél rákos elváltozásokat fedeztek fel. A sejtek gyors osztódása, megállíthatatlannak bizonyult és Kei fél éven belül életét vesztette. Halála pillanatában bízta öccsére kabala medálját, hogy vigyázzon rá. Hogy a nyaklánc a fiúra, vagy a fiú a nyakláncra, nem tudni. Usagi számára ez volt élete legnagyobb mély pontja, amikor is olybá tűnt, soha többé nem lesz önmaga, még az is megfordult fejében, hogy eldobja magától életét, ám ekkor mindig eszébe ötlött, hogy azt Kei-niitől kapta ajándékba, így nem volt rá képes. Hosszú időre bezárkózott szobája rejtekébe, abba a szobába amin ketten osztoztak vele... Minden nap testvére holmijait pakolta, rendezte, nem bírt tőlük megszabadulni, ragaszkodott hozzájuk, de fájt ha rájuk nézett. Egy ilyen akciója alkalmával talált, gondosan becsomagolva egy játékot. Egy címke jelezte, csak, hogy neki szánták, méghozzá születésnapjára... hát persze... ez volt Kei-nii ajándéka neki, amit nem tudott átadni, hiszen Usagi születésnapja előtt egy héttel hunyt el. Maga sem tudja miért, de késztetést érzett arra, hogy kipróbálja, bár korábban sosem játszott még hasonlóval sem. Talán élete legnagyobb hibáját követte el, talán ez volt a legjobb ami valaha vele történt, még maga sem tudja eldönteni, annyi bizonyos, hogy mikor ráeszmélt, a valóságban éppoly könnyedén tud teleportáléni, mint a virtuális térben megijedt és próbált menekülni önmaga elől. Ám mivel kezdetben nem teljesen uralta erejét így előfordult, hogy véletlenszerűen nyitott kaput maga előtt. Egy ilyen alkalom volt az amit kiszúrtak, és amikor is elhurcolták egy idegen helyre, idegen emberek közé. Időbe telt, míg mindent feldolgozott, de valahányszor elgyengült megszorította bátyja medálját és visszatért régi énjéhez, akit ő maga is jobban szeretett.

Kép:

Neved: SickDreamers
E-mail/Elérhetőség: sickdreamer1405@gmail.com